Christian Epidemic-Eltörölt világ (2002)
Nekem rohadt nagy kedvencem az Epidemic. Általuk ismertem meg a black metalt, bár nem ezzel az albummal és nem is az a tipik black, de tudtam, hogy ez valami új, valami „gonosz”. Kicsit sterilebb mint az előző album, de marha jól szól. Nagy hatással volt rám a szöveg, kamasz, lázadó fejjel teljesen magaménak éreztem a mondanivalót. A bónusz dalként szereplő Epidemia 999-et emelném ki mint favorit. Tele dühvel, lendülettel, elkeseredettséggel. Úgy érzem kicsit kilóg a sorból, talán pont ezért fogott meg jobban. Összességében kib@szott jó album. Negatívumot nem tudok írni, előbb száradjon le a kezem, mint, hogy ezt megtegyem. Sajnálom, hogy vége a zenekarnak.
Ahogy indul az album belecsöppenünk egy mély, magasztos hangulatba a kórusnak hála. Majd a felesleges sikoltozás mintákkal kizökkentenek ebből. Túl hatásvadász. Az albummal kapcsolatban ezt az egyetlen kritikát tudom megfogalmazni. Az album további részében kapunk egy kiváló riffekkel és szintivel operáló death/black metál albumot. A zenekar rendkívül jól keverik a két műfajt. Nem sok magyar előadót hallgatok, de ezt az albumot bátran ajánlanám mindenkinek, aki egy mély, sötét és pörgős utazásra akar indulni. Amit még kiemelnék az a vokál. Széles L. Zsolt minden számra olyan vokált rakott le, mintha az élete múlt volna rajta. Kiemelkedő. Kedvenc dal az albumról: A próféta
Olyan 1999 körül a pécsi Metál Patkány nevű rokkerboltban találtam rá a Christian Epidemic Gyász című kazettájára. A kazettán két teljes értékű nóta szerepelt angol és magyar verzióban, plusz egy intro, és még egy régebbi szám felpörgetett verziója. Aztán nagyjából egy évvel később kiadták a srácok az Isteni Orgia című anyagot, ami akkor szintén letaglózott, nagyon imádtam. És akkor el is érkeztünk az Eltörölt Világhoz… A srácok annyira patika mérlegen kezdték el adagolni az addig bevált receptet, hogy ez nekem kicsit sok volt anno. Sajnos akkoriban sem kötött le egyáltalán az album, és most újrahallgatva se talált meg. Azt viszont megértem, ha valaki anno ezzel az albummal ismerte meg az Epidemicet, akkor neki nagy kedvence lett az album, de engem itt veszítettek el a srácok (gondolom ez nekem nagyobb érvágás volt, mint az Epidemices srácoknak :))Viszont a bónuszként az albumra kerülő Gyász és Kínzó Sikoly című nótákért jár a pacsi (még ha itt kicsit kuszák számomra a számcímek).