A Misanthropy (korábban Hellish Trip) a magyar underground szintér egyik friss, de annál súlyosabb formációja. A zenekar 2022-ben alakult és a sludge/doom metál legsötétebb oldalát hozza el. Gorzás Mátét, a zenekar énekes-gitárosát faggattam egy kicsit a zenekarról.
Kedves, Máté! Üdvözöllek nálunk! Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést az interjúra!
Kérlek, először is mutasd be a zenekar tagjait az olvasóknak!
Sziasztok, köszönjük a megkeresést! Négyen tevékenykedünk, Gates Milán – dobok, Takács Dániel – basszusgitár, Szele Domonkos – szólógitár, mellékvokál. Jómagam – ének és ritmusgitár.
Hogyan indult a zenekar története?
Már régóta riffelgetek otthon hasonló témákban, de mikor 2022-ben Milánnal egy munkahelyre kerültünk Székesfehérváron, szeptemberben meg is volt az első próba, akkor még csak ketten. Októberben csatlakozott hozzánk Doma, majd 2023 márciusában jött Dani. Voltak futólag tagcserék a háttérben, de márciusra állt össze a fix csapat, akkor még Hellish Trip néven.
Volt-e bármilyen nehézségetek a zenekar indulásánál?
Különösebb nehézség nem volt, jó a kapcsolatunk egymással, nincsenek feszültségek, a kreatív folyamatokban is nagy az összhang. Én ilyen téren szerencsésnek tartom magunkat.
Idén megváltozott a zenekar neve, és a Hellish Trip helyett Misanthropy-ként folytatjátok. Mi oka volt a névváltoztatásnak?
Igen, idén nyáron változtattunk nevet, de már tavasszal megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy szeretnénk egy kicsit durvább irányba menni, emellett azt éreztük, hogy az új dalszövegek és riffek, már nem képviselik annyira a stoner vonalat. Inkább az emberi lét szenvedései és a depresszió lettek a fő témáink a bulizás és mulatozás helyett. Összességében hitelesebbnek érezzük az új nevet.
A zenétekre nehéz pontos címkét tenni, de én leginkább a sludge/doom kategóriába sorolnám be. Ti hogyan definiálnátok a saját hangzásotokat?
Alapjáraton mi is sludge/doom-nak hívnánk a zenénket, de sokat inspirálódtunk a 90-es évek death metál és sludge legendák hangzásából. Én személy szerint öngyilkos sátánista metálnak nevezem. Ahányan vagyunk, annyiféle stílusból csipegettünk innen-onnan, és kialakult a stílusunk/hangzásunk. Ja, és a zajzár a kislányoknak való.
Kik voltak a legnagyobb hatásaitok zeneileg vagy hangulatban?
Én leginkább a 80-as és 90-es évek zenéiből táplálkozom, mint az Electric Wizard, Slayer, Eyehategod, stb. Doma szintén kedveli a hasonló zenéket, ezért is olyan nagy az összhang, de nem veti meg a Bongripper-t, Burzum-ot vagy a Acid Bath-et. A banda másik két tagja kicsit más irányokból jön.
Milánra a Memphis rap volt nagy hatással, például Avenged Sevenfold, Koopsta Knicca, $uicideboy$ és Ghostkid. Ez a retro, lo-fi hangzás visszaköszön a mi zenéinkben is.
Daninak a meghatározó stílusa a visual kei. X Japan, Dir En Grey, Deathgaze és a Mucc. A basszus hangzás javarészt ezekre épül.
Ebből is látszik, hogy sokszínű a társaság.
Hogyan zajlik a dalszerzés nálatok – közös jammelésekből alakulnak ki a nóták, vagy inkább valaki hozza a kész ötleteket?
Van, hogy jammelésből alakul ki egy zene, de a jellemzőbb az, hogy valaki hoz egy ötletet és azt a saját arcképünkre formáljuk. Az új EP-nk, a Made Of Pain is egy elég konkrét elképzelésre épült, hozott ötletekből.
Mik a dalaitok fő témái?
Általában én írom a szövegeket, arról amit én gondolok és érzek. Többnyire elég pesszimistán látom a világot, így a főbb témáink a belső kegyetlen szenvedés, a Sátán imádat, az öngyilkos gondolatok és cselekedetek. Emellett igyekszünk szókimondó kritikát megfogalmazni a társadalomról, minden elbaszottságával együtt.
Idén már két anyagotok is megjelent. Még a Hellish Trip név alatt a Dystopia LP, és a Misanthropy bemutatkozó EP-je a Made Of Pain. Mik a legnagyobb különbségek a két anyag között?
Összességében a Dystopia LP-n vannak gyorsabb “vidámabb” számok, de a Made Of Pain-ben már nem maradt ebből semmi. Mi a Made Of Pain-t jobban szerettük csinálni, mert komplexebb számok vannak benne, izgalmasabb volt számunkra az új vonal miatt, és így jobban megtaláltuk benne magunkat. Az első albumon még jobban dominált a stoner irányzat, amit már kezdtünk unni. Aki tényleg kíváncsi, hogy milyenek vagyunk, hallgasson bele és induljon el a belső szenvedésen velünk.
Mik a terveitek a jövőre nézve?
Folyamatosan íródnak az új számok, próbálunk a zeneírásra és a felvételekre fókuszálni. Várhatóan decemberben érkezik egy új single. Továbbra is szeretünk együtt zenélni, és szeretnénk többet koncertezni, ha a lehetőségek is adottak.
Hogy álltok a koncertezésekkel? Hol lehet látni titeket a legközelebb?
Nincs tele a koncertnaptárunk, de a legközelebbi bulink február 28-án lesz az S8-ban. Várunk mindenkit egy nyakcsigolya- és gerinctornára.
Van valami különösen emlékezetes koncertsztoritok? Akár pozitív, akár negatív.
Igen, van sok jó és rossz élményünk is, de amit kiemelnénk, az az első koncertünkön történt. Éppen beálláshoz és színpadra felpakoláshoz készültünk, amikor a bérelt furgonba, amiben a cuccaink és hangszereink voltak, Domának sikerült bezárnia a kulcsot. Sokáig nem tudtuk kinyitni, de nagy nehezen sikerült felfeszíteni a raktér ajtaját és 20 perc csúszással tudtuk kezdeni a koncertet. Én persze bepánikoltam és jól be is rúgtam. Ez egy tipikus első koncertes élmény volt.
Hogy látjátok a hazai underground metál szcénát? Tartjátok a kapcsolatot más zenekarokkal?
Igen, vannak zenekarok akikkel jó kapcsolatot ápolunk, mindig számíthatunk egymásra koncertek terén, hívjuk egymást kölcsönösen. Ebből a szempontból jó véleményünk van az underground-ról. De azt is tudnám mondani, hogy a magyar underground halott. Kevés befogadóhely van az ilyen keményebb stílusú bandáknak, a koncertszervezés nagyon nehéz, nem vesznek komolyan a klubtulajok és undeground zenekarként elvárják tőlünk hogy több száz embert vigyünk a koncertekre és a közösségi média oldalaink is legyenek olyanok mint a profi marketingcsapattal rendelkező zenészeknek.
Tehát ebből a szempontból az underground metál szcéna teljesen magára van utalva, viszont nagyon jó, hogy az ehhez hasonló felületeken teret kapnak ezek a kis bandák is.
Köszönöm, hogy időt szakítottál ránk! Még sok koncertet és lemezt kívánok nektek!
Köszönöm a lehetőséget, megtisztelő, hogy kíváncsi voltál ránk, és nektek is sok sikert és jó munkát kívánunk a továbbiakban!