Bencsik Gábort vallattam, a mosonmagyaróvári Witchthrone zenekar dobosát, hogy jobban megismerhessük eme csodálatos banda múltját és jelenét, na meg a terveit. Gábor nem mellesleg a Beerzebub dobosa is, festőművész, rendező és még minden is. UG arcoknak igazi csemege a következő interjú.
(Géé)
Köszöntelek nálunk Gábør. Egy ideje követem a munkásságod. Nem túlzás azt mondanom, hogy a Beerzebub zenéje sok letargikus időszakon segített átvergődni. Most egy másik projekted kerül fókuszba, remélem sok hasznos információval látsz el minket. Kezdjük is a legelején.
Mikorra datálható a Witchthrone megalakulása?
Üdv! Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat, jól esik ezt olvasni, illetve köszönöm szépen a lehetőséget és az érdeklődést! A WT 2019-ben alakult. Minden szempontból időszerű volt, hogy elinduljon ez a projekt… Akkoriban sok volt a belső feszültség a Beerzebub-ban a zene és a tartalom miatt, és ezen felül is többszörösen terhelt voltam érzelmileg és mentálisan. Szóval részemről egyfajta terápia volt a WT. Segített kordában tartani a mentális betegségeimet a dalszerzés és a videók készítése.
Hogyan indultatok, és milyen zenekarok hatására hoztátok létre a Witchthrone-t? Ki volt a fő ötletgazda?
Az ötlet az enyém volt. Megkerestem egy régi ismerősömet Németh Árpit, aki akkoriban a Ventar-ban gitározott. Elmondtam neki az elképzeléseimet, tudott vele azonosulni és néhány héttel később neki is álltunk a dalírásnak. Volt egy rövid “összeszokási” időszak, de közben össze is állt az első két dal, amit aztán a folyamat közben érkezők kiegészítettek a saját részeikkel. Eleinte az volt a koncepció, hogy minden dalhoz készül videóklip, de az első 4 dal után sajnos tarthatatlanná vált… A zenei hatásokat illetően is borult a koncepció a tagság zenei sokszínűsége miatt, de most így visszatekintve nem bánom. Azt érzem, hogy izgalmasabb és talán kevésbé klisés lett a végeredmény.
Van valami közös kapocs, aminek szerepe volt a megalakulásotokban?
Árpi és köztem van a legszorosabb kapocs zenei ízlést tekintve, de azt érzem, hogy leginkább emberileg tudunk kapcsolódni egymáshoz, és ez fontosabb is mint a zene.
Úgy tudom, hogy a tagoknak van korábbi zenekari múltja. Felsorolnád pontosabban, hogy kikből áll össze a banda?
Jelentős zenei munkássága egyikünknek sem volt, de talán ismerős lehet néhány ezek közül. Gomez (énekes) és Árpi (gitáros) együtt zenélt a To Slay Devastation deathcore bandában. Árpi gitározott még a Ventar-ban ami szerintem egy nagyon király BM banda volt, Csabika (basszusgitár) jelenleg is gitáros a Pagan Insurrection-ben, Hangya (gitáros) leginkább helyi zenekarokban próbálkozott, nekem pedig ami talán említésre méltó a sok-sok korábbi zenekarból az a Grow Up Fuck It Up és a Mongooze…
A fő zenei irányzatotok a black. Milyen jelzővel illetnéd még?
Ez egy nehéz kérdés… ha egy, az ug-ben kevésbé járatos arc kérdezi, akkor szimplán metál bandaként hivatkozok rá. Ha színtér arc akkor rávágom, hogy black metal, de igazából ez egy fúziós zenekar. Stílusok keveréke a BM alapjaira felépítve.
Hogy születnek meg a dalok? Van fő dalszerzőtök?
Eleinte Árpi volt az aki megadta a témáival a kezdő lökést. Hozott néhány riffet amiből a Hangyával építeni tudtuk a dalokat. Ma már én is hozok alap ötleteket gitáron és a dalok kidolgozásában is részt veszek, de azt gondolom, hogy a munka oroszlán része még így is Hangyát terheli. Egyébként itt is szeretném megköszönni neki a türelmét és a segítséget, jó gitár tanárom volt, illetve most is az. Ő veszi fel a demó elkészítése után a masterhez a gitárokat és a dalírásba is iszonyat sok energiát és időt tesz. A dalszövegek a folyamat legvégén pattannak ki Gomez tollából.
Miről szólnak a dalszövegek?
Megkértem Gomezt, hogy szedje össze a gondolatait ezzel kapcsolatban:
“A szövegek nagy részét bizonyos élethelyzetek inspirálták amiket átéltem, amikben találtam magam. Van dalszöveg, ami például egy belső vívódásomról szól, de olyan is amire a Dark Soul 1 volt nagy hatással, vagy éppen a Street Fighter 1, pontosabban Ryu záró jelenete. A legújabb nóta szövegét például arról írtam, hogy elájultam vérvétel után, egy kis Elden Ring lore-ral fűszerezve.”
Hogy látjátok: miben lóg ki a Witchthrone a mai magyar black metal mezőnyből?
Igazából mindenben, bár az utóbbi évtizedben érezhetően színesebb lett ez a színtér is, a klasszikus BM leágazások mellett megjelentek a post és egyéb újhullámos vonalak képviselői is. Így kicsit könnyebb mozogni mert szélesebb és színesebb lett a BM “közösség” de azt hiszem a klasszik BM színtérnek mi túl újhullámosak vagyunk az új vonalnak meg túl “trve” szóval nehezen találjuk a helyünket, de talán jól is van ez így.
Mit jelent számotokra a black metal? Csak egy műfaj, vagy életérzésként élitek meg?
Ez eléggé vegyes zenekaron belül. Nekem és Árpinak mindenképp életérzés, bár rengeteg egyéb műfajt kedvelünk, de ez a leginkább önazonos. Gomeznak, Csabinak és Hangyának műfaj és zenei kihívás. Nyilván hallgatnak ilyen zenéket, de náluk egyáltalán nem ez az alap.
Mováron és környékén van kialakult black metal közönség? Mennyire nyitott ott a színtér?
Egyáltalán nincs… másfél-két évtizede nagyon erős volt az egész környék Black-Death vonalon, de mára szinte teljesen kiüresedett. Gyakran beszédtéma néhány ital mellett, hogy mi emésztette fel a közeget, de mivel ez országos jelenség, próbáljuk nem okolni magunkat a kialakult helyzetért. Ezt úgy értem, hogy mindent megteszünk azért, hogy a fiatalabb generációknak is könnyen elérhető legyen a színtér ha érdekli őket az extrém zene. A nyitottsággal nincs probléma, úgy érzem, hogy minket kifejezetten kedvelnek és járnak is a bulijainkra, de ha csak BM bulikat szerveznénk az nettó bukó lenne, így próbálunk vegyes koncerteket szervezni, hogy ne fulladjon meg az a megmaradt kis közösség is.
2022-ben jelent meg az EP-tek, előtte néhány single. Milyen volt az EP fogadtatása?
Nem éreztem semmi extrát ezzel kapcsolatban. A legyártott lemezek kb. elfogytak, azóta is téma, hogy kellene még gyártatni mert koncerteken gyakran keresik, de aztán folyamatosan halogatjuk… Egyébként nem volt túl nagy a hype, de ez sem szokatlan jelenség fizikai hanghordozók tekintetében kis zenekaroknál. A korábban megjelent videók sokkal nagyobb figyelmet kaptak nemzetközileg is. Mindenféle országból készítettek reakció videókat youtube-on, cikkeztek róluk, nagyon izgalmas és mozgalmas időszak volt az első két év.
Hamar összeállt az anyag?
Nem! Rengeteg időt töltöttünk a dalokkal. Mindig akkor dolgoztunk egy dalon amikor megvolt hozzá a megfelelő hangulat. Mivel a másik zenekaromban is dalszerző vagyok és az teljesen más stílus, nagyon nehéz volt a hangulatok és érzések közt váltani. Talán emiatt is döntöttem úgy, hogy eleinte csak dalokat jelentetünk meg videóval. Ez így egy kicsit kezelhetőbb volt és azt éreztük, hogy oké, valamivel elkészültünk. Motiváló volt.
Melyik dalt emelnéd ki róla?
Nehéz szívvel választok, de talán a Hornst… a lemez dalai között a fekete bárány. Talán ez illik a legkevésbé az album dalai közé. Tele van ambivalens érzelmekkel és nagyon jó emlékeim vannak a dalírás folyamatáról, illetve koncerten is ezt szeretem játszani a legjobban.
Mi ez a csend azóta?
Nos.. ez egy gyakran feltett kérdés velünk kapcsolatban. A fent említett zenei sokszínűség tagok vonatkozásában egyre nehezebbé teszi a dalszerzést, nehéz úgy alkotni, hogy mindenki a hozzá legközelebb álló irányba szeretné elvinni a készülő dalt, mert így rengeteg verzió készül mire mindenki a magáénak érzi… Korábban megjelent egy dal videóval, Father Abyss címmel, csak a youtube-on érhető el jelenleg. Nem csináltunk neki nagy hírverést, ahogy kb. semminek a zenekarral kapcsolatban. Vannak további kész dalok, de még nem állt össze az anyag. Nem akarok felelőtlenül ígérgetni, de hamarosan jön két új dal, mindkettő videóval. Az egyikhez én készítem a videót ami már vágási fázisban van, a másikhoz pedig Máté, a Signalit Filmtől vágja az anyagot. Utóbbit koncerteken felvett videóanyagokból készíti. Illetve be van ütemezve egy harmadik videó is, ha minden úgy alakul ahogy tervezem, még idén tudunk forgatni.
Milyen kihívásokkal szembesültök, mint underground zenekar? Szerintetek van esély a helyzet javulására, és mit lehetne tenni ezért?
A legnagyobb kihívást az idő jelenti. Mivel majdnem mindenkinek van másik zenekara illetve az alakulás óta többen családosak lettek, a zenekarra fordított idő túl kevés ahhoz, hogy igazán dinamikusan tudjon fejlődni a WT. Jelen felállásban ez nem nagyon fog javulni, vagy változni. Minden nehézség ellenére a 26-os év előreláthatóan mozgalmasabb lesz mint a 24 vagy a 25, mert ha jól számolom eddig 13 koncert van fixálva májusig. Ebben van egy 4 napos mini EU túra is amit egy nagyon kedves barátom KisG (Crippled Fox/Dagsetr/Siculus) szervez nekünk. A színtérre kivetítve a kérdést, szerintem tényként kezelhető, hogy hanyatlik és nem igazán látom, hogy miként lehetne ezen változtatni… Ez egyébként akkor érezhető leginkább ha nem a kollektíva bulijain játszunk. Persze ezen kívül is vannak kiemelkedő nézőszámot hozó bulik, de a kollektíva egy elég erős és stabil bázist tudhat maga mögött köszönhetően annak, hogy négy zenekar, négy stílus keveredik a koncerteken.
Kicsit térjünk ki a többi munkásságodra is: festesz, kiadót csinálsz, klipet rendezel, és ott van a BZB. Hogyan tudod összehangolni mindezt a magánéleteddel?
Nehezen… Próbálok egyensúlyt találni, de mentálisan elég instabil vagyok még most is, bár sokkal jobb a helyzet mint volt. Majd egy évtizeden keresztül vergődtem a mánia és a depresszió között. A felsoroltakkal öngyógyító terápiaként kezdtem el foglalkozni intenzívebben… A rajzolás és festés gyermekkorom óta fontos nekem, de nem csak az utóbbi években jutottam el oda, hogy kiállítások legyenek a munkáimból. Izgalmas és érdekes tapasztalás, erről nagyon sokat tudnék beszélni, de most nem bonyolódnék bele részletesebben. A videózás szintén egy fontos része lett az életemnek “operatőrként, rendezőként és vágóként is”, bár leginkább a forgatókönyv írás, az előkészületek és a rendezés áll hozzám közelebb. A kiadó full diy, csak a saját dolgainkkal foglalkozik, ezt is szeretném majd beintegrálni a kollektívába, hogy teljesen önállóan, mindentől és mindenkitől függetlenül tudjunk működni minden fronton, teljes egységként. A Beerzebub szintén egy sok időt és energiát felemésztő projekt, mondhatni a kollektíva zászlóshajója, így ezt valamennyire kiemelten kezelem a fontossági sorrendben. Kevesen tudják, de mindezek mellett vállalkozó is vagyok ami szintén nem kevés időt igényel… Visszatérve a kérdés lényegi részéhez, nehezen, vagy sehogy. Valahol mindig bukta van, egy kicsit ott vagyok mindenhol, de igazán sehol sem. Ezt egy darabig lehet csinálni, de mindig sérül valami vagy valaki, a legvégén pedig én. Egyelőre nem tudom, hogy mi lenne a jó megoldás, mert mindenhez ragaszkodom, de változtatnom kell, ezt már biztosan tudom…
Hozzád dobolás terén a hardcoreosabb dolgok vagy a black áll közelebb?
Imádok BM és Death metal dobosokról videókat nézni youtube-on, folyamat kihűlök azon, hogy mikre képesek emberek, de én sokkal jobban szeretem a ‘grúvosabb ütemeket játszani mint a blastbeatet (el se hiszem, hogy ezt leírtam) szóval a hardcoreosabb dobolás közelebb áll hozzám.
És mint zenerajongó?
Felsorolok néhány bandát amikben kifejezetten imádom a dobjátékot, így levágósabb lesz, hogy mit preferálok… Aborted, MGLA/Kriegsmachine, Panzerfaust, Ne Oblivscaris, Eden Maine, Catharsis/Undying, Ulcerate…
Említetted korábban, de mond el kérlek, hogy mi pontosan a No Martyr Collective?
Egy illékony álom… Egy elképzelés arról, hogy együtt jobb lehet minden. Egy közösség, amiben nem kell megjátszanunk magunkat, lehetnek eltérő gondolataink és véleményünk, amit ki is merünk mondani és emiatt nem kirekesztjük, hanem meghallgatjuk a másikat. Nyilván van néhány alap dolog amiben stabilan egyet értünk, ez adja az alapját az egésznek. Nincs gyűlölködés és határozottan elítélünk minden olyan ideológiát ami kirekesztő és gyűlöletkeltő. FCK NZS! Az NMC egy négy zenekart (Beerzebub, Bipolaris, Devoid, Witchthrone) magába foglaló alkotó és baráti közösség, ahol egymást támogatjuk a fejlődésben, valamit misszió, hogy regionálisan egyben tartsuk és bővítsük a színteret. Későbbiekben szeretném ha a képzőművészetek, az irodalom és a mozgóképművészet is szerves része lenne a kollektívának és a koncertek mellett kiállításokat is szerveznénk a színtéren alkotók munkáiból…
Van olyan magyar zenekar vagy projekt, aki szerinted említésre méltó, esetleg szívesen csapatnád vele együtt?
Több ilyen is van, de most had említsek meg csak egyet mert kialakulóban van egy újabb zenei közösség, ami a BM ‘vadhajtásaiból verbuválódik, ennek biztosan szerves része lesz a KAZAL. Ők egy budapesti zenekar akiket ajánlok mindenki figyelmébe! Egyébként csomó király banda van az országban akik szerintem a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének…
Mi volt a legemlékezetesebb koncertélményetek?
Csak a magam nevében szólva…kevés olyan koncert van ami ne lenne élménydús. A WT vonatkozásában vagány volt Nattefrost-al egy backstage-ben lógni, vagy a BZB esetében a Downsettel, ami az egyik gyerekkori kedvenc bandám volt. Ugyan nem koncert, de ide kapcsolódik, mivel a zenélésnek köszönhetem, hogy az egyik kiállításomra amit KisG szervezett Tóth Balázzsal, eljött Gaahl és képnézegetés közben ettünk egy fullos Bagelt amit a Wömbatos Beni készített nekünk.
Mit várhat tőletek a közönség a közeljövőben – új anyagot, koncerteket?
Mindent a felsoroltak közül. Hamarosan új EP és három új videó. Idén még 2 WT buli lesz, az egyik november 29. Győr, Bridge (Hell Vill) a másik pedig december 12. Budapest, Kazi (Brothers in Chaos). A 26-os évet egy viszonylag másik közegben, de szintén Budapesten nyitjuk a Stage Diving feszten a Dürerben. A többi 26-os dátum nemsokára elérhető lesz a közösségi média oldalakon.
Köszönöm, hogy időt szakítottál ránk. Megtiszteltetés és öröm számomra. Külön köszönet és tisztelet a nyíltságodért. További sok sikert és kitartást kívánok, úgy mindenhez 🙂
Először is, köszönöm a türelmed és elnézést kérek, hogy ilyen sokáig tartott válaszolni a kérdésekre. Megtisztelő, hogy kíváncsi voltál ránk, köszönjük szépen! Sok sikert a ‘zinhez! Remélem valamelyik bulin lesz alkalmunk egy sör mellett is dumálni!